Teknős menedék

A nagy álmom

Évek óta, akár csak több száz hasonló teknősbarát, én is töröm a fejem egy olyan befogadóállomás létrehozásán, ami otthona lehetne a kitett, megunt teknősöknek. Az exotikus teknősök többsége invazív faj ebben az országban, ilyen pl. a vörösfülü vagy a sárgafülü ékszerteknős, és az aligátoreknős, hogy csak a leggyakoribbakat említsem. Egy olyan helyet szeretnék nekik, ahol biztonságban és békében élhetnek majd, anélkül, hogy az őshonos faunát zavarnák.


aranyos vörösfülü teknős bébi

Évtizedekig sok szülő vásárolt a gyerekének cuki teknősbébit. Ám ahogy a kis kedvenc (ha túléli a tartási hibákat) gyarapodik majd, nagyra nő, olyannyira, hogy problémát jelent már a tartása. Igénye lesz méretes férőhelyre, kerti teknőstóra vagy egy speciális világítással és szűrővel ellátott akvaterráriumra, és édesvizi apróhalra eledelnek, hogy csak az alapokat említsük. Azt is meg kell jegyezni, hogy a teknősök nem ideális házikedvencek és nem valók gyerekek kezébe: nem bújósak, nem élvezik a simogatást, és a hirtelen mozdulatok megijesztik őket.

Ezen okok miatt százával, ha nem ezrével szabadulnak meg tőlük egykori gazdáik. Folyókba, tavakba teszik ki őket, gondolván, hogy szabadságot adnak nekik. Azonban a közhiedelemmel ellentétben ezek nem megfelelő élőhelyek számukra. Nagy eséllyel éhezés, megfagyás, gyötrelmes halál vár rájuk, mert legyengülnek, betegek lesznek, vagy ragadozó kapja el őket. Azok a példányok, akik mégis életben maradnak, sajnos veszélyt jelentenek a meglevő természetes vízi világra. A magyarországi enyhe klíma pedig kedvez a szaporodásuknak is, akad már egy-két gyarapodó populáció.

aranka

Aranka, az egyik teknős hölgy nálam, a jobb mellső lába hiányzik

A vörös és sárgafülü teknősök híres invazív avagy özönfajnak fajnak számítanak, az egyedek masszív felépítésűek, túlélésre termett lények. A természetbe kiengedni őket természetkárosításnak számít. Ennek ellenére, semmi komoly szankció nem követi az ilyen cselekedetet, mert szinte lehetetlen rajtakapni bárkit…

grown up red-eared slider

felnőtt vörösfülü ékszerteknős (fotó: John White, Maryland DNR)

Ahogy látom, hosszútávon két fő feladat van:

  • menedékhely(ek) létrehozása, ahol a nemkívánatos házikedvencek biztonságos otthonra lelnek, és nyugalomban élnek életük végéig
  • lobbizni az exotikus állatok kereskedelmének betiltásáért (beleértve a potenciálisan invazívvá válható fajok hazai tenyésztését)

Akcióterv

A lépések sorrendje még nem teljesen tisztázott, sok mérlegelés, megbeszélés zajlik ezekről. A fontos feladatok viszont világosak:

Működési forma: egy alapítvány vagy egyesület létrehozása a célra – vagy egy meglévő egyesülettel karöltve dolgozni.

Terület biztosítása: területvásárlás kis, könnyen karbantartható tavak kialakítására. Másik opció egy meglevő halastó átalakítása teknősélőhellyé. Szóba jöhet megoldásként egy erre nyitott polgármesterrel kötött megállapodás, aki egy használaton kívüli, erre alkalmas területet a menedék számára rendelkezésre bocsátana.

Fenntarthatóság: rendkívül lényeges, hogy a menedék hosszú évtizedekig működőképes legyen, ehhez a fenntartás költségekeit folyamatosan elő kell teremteni. Lehetőségek: pályázatok, adomány, mezőgazdasági termelés a terület egy részén.

Szeretném, ha ki tudnánk alakítani karantén férőhelyeket, ahol az újonnan érkezetteket megfigyelnénk. Fontos még egy kis állatorvosi vizsgáló létrehozása is, ahol szükség esetén ellátást kaphatnánk az állatok. A téliesítés szintén alapkérdés, az lenne jó, ha a tavak lefedhetőek volnának, pl könnyű fémszerkezetre rögzített polikarbonát táblákkal. Alatta a levegőt melegítve megóvnánk a tavat a fagytól.

A végső cél, hogy több száz, esetleg több ezer teknősnek biztosítsunk kényelmes életet. Szakértői segítség szerencsére elérhető, több természetvédő szakember is jelezte, hogy szívesen segíti a célt tudásával.

Nem honos fajok, amiket befogadnánk:

  • Vörösfülü ékszerteknős (Trachemys scripta elegans)
  • Sárgafülü ékszerteknős (Trachemys scripta scripta)
  • Hieroglifás teknős (Pseudemys concinna heiroglyphica)
  • Közönséges tarajosteknős (Graptemys pseudogeographica)
  • Balkán víziteknős (Mauremys rivulata)
  • Kínai lágyhéjú teknős (Pelodiscus sinensis)
  • Aligátorteknős (Chelydra serpentina)
  • Nyugati díszes ékszerteknős (Chrysemys picta belli)

Egy épület is szükséges, ahol karantén és külön férőhelyek kapnának helyet. Itt lenne az állatorvosi állomás és egy kis lakrész, plusz egy nagyobb terem oktatásra vagy megbeszélésekhez. Ez az első rajzos vázlat:

Később ezt kiegészítettem, és a kis tavak száma megnőtt. Lenne egy külön nagyobb tóegység. A kisebbeket csatornák és hidak kötnék össze. A parton búvóhelynek és fészekrakásra alkalmas részek is ki lesznek alakítva.  Lent a második vázlat látható, a virágok jelzik a területnek azt a részét, ahol termelés folyhat(na).

Mindent a teknősök maximális kényelmét szem előtt tartva terveznénk és építenénk meg. A menedékhely nem adna örökbe állatot.

teknős tó, kép: homeinfo.hu

Gondoljunk bele, minden egyes kitett teknős mögött legalább négy ember gondatlansága, felelőtlensége rejlik: gazdi, kereskedő, importőr és tenyésztő. Nagyon szomorú. Én hiszem, hogy amit az emberiség rontott el, azt neki is kell megjavítania. Ez annál is fontosabb, mivel a teknősök nem saját akaratukból lettek ‘betolakodók’. Nem bántani vagy elpusztítani kell őket, hanem segíteni, és megoldást találni a helyzetre. A pénzéhség és a tudatlanság áldozatai, mint oly sok másik állat, akár vadon élő, akár háziasított. Felelősek vagyunk a sorsukért, ahogy az ember mindig felelős azokért a élőlényekért, amiket maga mellé vesz.

Amint a menedék biztonságosan működik, beszállhatunk az őshonos mocsári teknőst (Emys orbicularis) segítő fajvédő programba, például inkubátorokkal.

Hogy ezt a csodálatos menedékhelyet létrehozzuk, minden segítséget, tanácsot elfogadok!