A hüllők különleges, bámulatraméltó lények, de igazi vadállatok, egyáltalán nem pihe-puha, simiznivaló jószágok. Egy agámát, vagy egy pitont nem lehet dögönyözni anélkül, hogy ne vérfürdő lenne a vége. Egy hüllővel nem lehet hosszú sétákat tenni, ők nem bújnak az emberhez vigasztalóan, sőt, akkor a legboldogabbak, ha minél kevesebbet látnak minket. Ezek ellenére az utóbbi években divatos háziállatok lettek, és egyre többen tartanak hüllő kedvenceket, akár értenek hozzájuk, akár nem. Emiatt sok állat már néhány hónaposan kimúlik, vagy mondjuk egy csatornában, tóban, erdőben végzi, ahol kutyák, macskák, rókák, éhezés, betegség, kihűlés és lassú halál vár rájuk. Ha szegény párának szerencséje van, és életben marad, akkor viszont tetemes kárt tehet a számára idegen környezetben, és az őshonos állatok életét igencsak megnehezítheti. Legjobb az ilyen esteket megelőzni. A legjobb megelőzés pedig a felvilágosítás.

margit-szigetMargit szigeten napozó kitett ékszerteknős /fotó: Sarloos (Timi)/

Modern honfoglalók

A Földet benépesítő fajok az idők során vándoroltak, terjeszkedtek és keveredtek. Sok faj eltűnt, és újak vették át a helyüket. Így van ez, mióta világ a világ, így alakult ki az “őshonos” élővilág is, ahogy mi ismerjük. A baj nem is a változással van, hanem annak őrült gyors mértékével. Sajnos a természetes szelekcióba az ember mára olyan mértékben beavatkozott, amivel csak kevés faj képes lépést tartani, a többiek pedig eltengődnek vagy szép csendben kipusztulnak. A természetvédők feladata ezt a folyamatot megállítani, mert nagyon fontos, hogy minél több faj maradjon meg. A biodiverzitás, azaz a fajok sokfélesége az egészséges környezet és a tápláléklánc egészének alapja – ettől függ a mi (hogy)létünk is.

A Magyarországon elengedett vagy megszökött egzotikus gyíkok és kígyók hamar elpusztulnak, ha kikerülnek a szabad természetbe. Inkább a teknősök közül kerülnek ki a túlélők, ezért most a leggyakrabban tartott teknősök tartását tárgyaljuk, azokat, amelyek képesek a magyarországi klímához alkalmazkodni.

Az első számú, és legismertebb ilyen jövevény az ékszerteknős. A legtöbb kitett teknős valószínűleg rövid idő alatt elpusztul, de a kifejlett példányok közt akadnak ellenállóbb egyedek, akik képesek megszokni az itteni éghajlatot (persze nem a téli zimankóba kivert állatok). Egyesek remekül alkalmazkodnak: téli álmot alszanak és esetenként évente többször tojást raknak. Pár helyen egész szép ékszerteknős kolóniák alakultak ki. De a leggyakoribb eset az, hogy a mocsári teknős “társbérlője” lesz.

t64modern életkép: a tóparton együtt napozik a mocsári (bal) és a vörösfülü ékszerteknős (jobb) /fotó: d.niki/

Az ékszerteknős valójában egy gyűjtő fajnév (Trachemys sp.) és magába foglal több tucat alfajt, amik az USA középső, viszonylag hűvösebb területeitől egész a trópusi Kolumbiáig, Paraguayig elterjedtek. Az alfajok a természetben is kereszteződnek egymással, és talán pont ez az oka, hogy ezek a teknősök az eltérő éghajlati körülményekhez ilyen rugalmasan tudnak alkalmazkodni. Európában pont emiatt az alkalmazkodóképesség miatt sok országban már tilos az árusításuk. A hatóságok felismerték, hogy a behurcolt idegen fajok némelyike félelmetes vetélytárs az amúgyis zsugorodó területen élő őshonos teknősöknek. A tilalom a vörösfülü ékszerteknősre vonatkozott elsősorban, s kereskedők az “áruhiányt” a sárgafülű és más ékszerteknős fajok árusításával pótolják. Sajnos sokszor sem az eladó, sem a leendő gazdi nem tudja, hogy ezek némelyike akár az 50 cm-t is elérheti majd! És mivel ugyanolyan született túlélők mint a vörösfülű, elengedve legalább ugyanakkora veszélyt jelentenek az európai vizek teknősei számára, ha nem nagyobbat…

A másik ismert idegen teknős az aligátorteknős vagy harapós teknős (Chelydra serpentina), amiből szintén előkerült pár példány a hazai vizekből – bár “meghonosodott populációkról” eleddig nincs adat, hál’ az égnek. Ugyanez a helyzet az Ázsiából származó import kínai lágyhéjú teknősökkel (Pelodiscus sinensis), amelyekből szintén éldegél szabadon néhány kitett példány.  Egyéb fajok Magyarországi túléléséről nincs hír, de egyáltalán nem kizárt, hogy lehetnek ilyen esetek. És az állatboltok egyre bővülő egzotikus állat kínálatát elnézve valószínűleg más behurcolt fajokkal is számolni kell majd a közeljövőben…

5861558_58ec980707fc5ef1c2e0906c06a101de_wmAligátorteknőst fogtak ki Biatorbágyon /fotó: Szilágyi István/

Furcsa és harapós kedvencek: aligátorteknős, mérgeskígyó, krokodil, stb.

Soha ne vegyünk olyan állatot, ami bárki testi épségét veszélyeztetheti!!!

Először is, az ilyen állatok tartásához külön engedély és komoly szakmai tapasztalat kell. Nem véletlen, hogy jobb helyeken csak szakemberek és szakképzett állatgondozók gondozhatják őket. Ha baleset történik, és valakinek baja esik, az 99,9%-ban az ember hibája, az állat pedig általában az életével fizet a mi tudatlanságunkért. Ne engedjük, hogy így legyen, és bármit is látni a természetfilmekben, alapos tudás nélkül NEM SZABAD veszélyes állatokat megközelíteni, pláne nem az otthonunkban tartani! Ha a kedvenc “kinő” minket, az állatkertekre ne nagyon számítsunk, mert legtöbbször nincs helyük és módjuk a nagyranőtt ex-kedvencek befogadására!

Másodszor, egy állat nem státuszszimbólum vagy vagyontárgy, hanem élő, érző lény, aminek a hogylétéért a gazdája FELELŐS és FELELŐSSÉGRE VONHATÓ!

Harmadszor pedig, a hüllők többsége egész szép kort ér meg, és mielőtt megvennénk, biztosnak kell lennünk abban, hogy lesz majd aki átveszi tőlünk, ha betegek vagy túl idősek leszünk ahhoz, hogy rendesen gondoskodjunk róla!

Hogy mind a hüllő kedvencek, mind a gazdik életét megkönnyítsük, összeállítottunk néhány rövid leírást és tartási útmutatót a gyakran tartott fajokhoz, amikben összegyűjtöttünk minden alapvető tudnivalót. Az ismertető füzetek és a rövid brossúrák letölthetők, sokszorosíthatók, és ismeretterjesztési célból szétoszthatók állatboltokban, iskolákban, börzéken, rendezvényeken, stb. A tartási brossúrák 2 gépelt oldalból állnak, és egy lapra kétoldalasan nyomtatva középen összehajthatók.

Hasznos linkek

Ezeken kívül is rengeteg hasznos oldal akad, és mindig jönnek újat, ezért érdemes kutakodni a témában.

Hüllőmenhely, hüllőhotel

Néhány nyugati országban már van pár hüllőkre specializált menhely és rehabilitációs központ, ahol befogadják a gazdátlan hüllőket, gyógyítják őket ha kell, és szakértő gondozást biztosítanak nekik. Van, ahol a hüllőparkok vállalják fel ezt a feladatot, de az ő kapacitásuk is véges. Ilyen szempontból a hüllők világszerte mostoha sorsú állatok, pedig ők is nagyon sokat szenvednek az emberi butaság miatt, és óriási szükség lenne sokkal több hüllő menhelyre.

Ezt a problémát sokan felismerték már a világban és akadnak nagyon jó kezdeményezések (pl. Sleeping Dragon Reptile Rescue, ForgottenFriend). De egy igazi “állat-jólléti” intézmény működéséhez elengedhetetlen az állam, és a közvélemény támogatása is, mind anyagilag, mind hozzáállásban. Nálunk sokáig nem volt igazán kultúrája az állatvédelemnek és az örökbefogadásnak, meg úgy általában a másokért, vagy a közjóért végzett munkának. De az utóbbi tíz évben ez is változni látszik, nagyon is pozitív irányba, aminek a nálunk élő állatok is bizonyára igen örülnek. Mára már rengeteg állatvédő egyesület, klub és alapítvány működik országszerte, hála az állatszerető, jóérzésű embereknek. 

Hüllőértő orvosok, Somogyban:
Siófok: Állatgyógyászati Centrum – 8600, Honvéd u. 26. +36/84/322-400
Siófok: Kovács Péter, dr. – 8600, Klapka u. 51. +36/30/420-9499

Kaposvár: Eb-Rehab Állatorvosi Rendelő – Füredi u. 82. +36/82/312-837
Kaposvár: Dr. Pelbát Kft. – Baross G. u. 8. +36/30/9469244

Állatorvosi Rendelő, Állatmentő szolgálat és Patika – Kaposvár, Hunyadi u. 5. +36/82/416-714 és +36/30/946-7352

Hüllőértő orvosok országszerte:

Új otthon keresése – elsősorban víziteknősöknek, de vonatkozik más hüllőkre is

Hirdetőújságokban, állatboltban, állatorvosi rendelőben, internetes hirdetőportálokon, hüllős fórumokon hirdessük, hogy oda vagy eladnánk az állatunkat másnak. Minél több helyre tesszük be, annál nagyobb a valószínűsége, hogy valaki jelentkezik érte!! Akadnak olyan, kerti tóval rendelkező emberek, akik szívesen befogadnak víziteknősöket, pláne ha már él is nálunk egy-két példány. Csak legvégső esetben vigyük teknősünket az állatkerti tóba (majd’ minden állatkertben van ilyen)! Ott nemigen kap rendes orvosi ellátást, és senki nem is törődik vele, hisz rengetegen vannak, és a gondozóknak nincs rá idejük. Eleget fáradnak a többi állattal meg a látogatókkal. Másrészt pedig (a tévhittel ellentétben), AZ ÁLLATKERT NEM MENHELY, és nincs berendezkedve nagyszámú árva házikedvenc befogadására és gondozására!!

Természetvédelmi szabályozás, CITES

Egészen a huszadik század második feléig nem létezett semmi olyan komoly szabályozás, amely egy adott terület őshonos élőlényeit védte volna a vadászattól, és kizsákmányolástól. A növényzet pusztítása és az állatok leölése szőrméért, húsukért, és egyéb nyersanyagokért sok százezer embernek jelentett megélhetést, és soknak jelent ma is. A mértéktelen kihasználás eredménye azonban az lett, hogy több száz faj került a kihalás szélére. Az állat és növény kereskedelemből származó profit világviszonylatban megközelíti a kábítószerből szerzett illegális profit méreteit. Ennek a pusztító folyamatnak véget kellett vetni, és megszületett a közös gondolat, hogy nemzetközi szabályozásra van szükség.

A washingtoni egyezményt, avagy CITES egyezményt 1973. március 3-án kötötték Washingtonban a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN: International Union for Conservation of Nature) találkozóján. CITES: Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora, vagyis: Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről). A CITES szabályzás 1975 júliusában lépett hatályba és Magyarország 1985-ben csatlakozott hozzá. Az egyezmény betartásáért hazánkban a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala felelős. Az egyezmény célja, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei a kipusztulás szélére jussanak. A Washingtoni Egyezmény Titkársága a svájci Genfben működik. A világméretű megállapodásnak ma már 175 ország tagja. (forrás: Wikipedia)

Az egyezmény közel 35000 állat – és növényfaj kereskedelmét szabályozza, és veszélyeztetettségük szintje alapján három függelékbe sorolja őket:

  • I. függelék: Azok a fajok szerepelnek itt, amelyek a nemzetközi kereskedelem káros hatásai miatt mát a kipusztulás szélére kerültek. Közülük több fajnak már csak néhány tíz, vagy száz egyede él szabadon. Ezek legszigorúbban védettek, ezért az egyezmény kategorikusan tilt minden velük kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet. Így csak természetvédelmi célból engedélyezhető befogásuk, vadászatuk, az élő állatok, részeik, származékaik, és a belőlük készített terméke, preparátumok exportja, importja és re-exportja.
  • II. függelék: Az itt felsorolt fajok szintén veszélyeztetettek a nagyméretű kereskedelem miatt, de állományuk ma még nincs kritikus helyzetben. Ahhoz, hogy vadon élő állományuk hosszú távon fennmaradjon, az egyezmény szigorúan szabályozza a velük folytatott kereskedelmet. Ezek a fajok egy tudományos állományfelmérés alapján meghatározott éves mennyiség (export kvóta) erejéig, engedélyekkel, kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.
  • III. függelék: Ezen a függeléken olyan fajok szerepelnek, melyeknek egy adott országban élő állománya veszélyeztetett, de a helyi természetvédelem nem elég erős ahhoz, hogy a fajt a kereskedelem káros hatásaitól megvédje, ezért a védelemhez nemzetközi segítséget igényel.

Az EU rendelete a mellékleteken belül számos ponton szigorítja egyes fajok, rendszertani kategóriák besorolását. Ezzel egyes, eredetileg a CITES II., illetve III. függelékében szereplő fajokat az A mellékletbe soroltak be, így ezekre is a legszigorúbban védett fajokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Ilyen pl. a böjti réce, a védett barna medve és vadgerle, vagy a hazánkban fokozottan védett hiúz, a farkas és a cigányréce, amelyek a CITES II., illetve III. függelékéből kerültek át az A mellékletbe. Szigorú szabályok vonatkoznak a behozható vadásztrófeákra és tenyésztőktől származó állatokra is, fajtól függően.

További információ: